:)) - Eszter, Judit, Roberta Izlandon - az utazás és az első nap (Roberta)

Prága – Volter Etelka
1. nap – Ismerkedés / „Friss 60-as vagyok”

Mielőtt a mai napomat elmesélem, még két adalék tegnapról..
Írtam, hogy túl sokat nem készültem az útra, pénzt is elfelejtettem váltani. Na de semmi gond, a Nyugatiban van váltó. Fogalmam sem volt, hogy áll most a forint a cseh koronához képest, gondoltam veszek 100 koronát. Miután mondta a pénztáros, hogy valami 1700 forintot fizetek, gondoltam, ez legfeljebb egy buszjegy és egyszeri toalett árát fedezheti, inkább 500 koronát váltottam. Most már tudom, hogy ebbe még egy vacsora is belefér.
Hát a biztosításról is megfeledkeztem… gondoltam, nem gond, itt van a főposta a körúton. Na de az nem tudatosult bennem, hogy vasárnap van. Szóval a vonaton online kötöttem egy biztosítást.

Rátérve a mai napra, valóban az az egyetem épülete, amit az ablakomból látok. A meglepetés viszont az, hogy nincs semmiféle átépítés. Az a nejlonzacskós bevonat és az állványozásnak tűnő szerkezet az az épület megtervezett kinézete. Azt hiszem, a diákjaimat továbbra is a Budapesti Műszaki Egyetemre küldöm, nem ide… Egyébként belül rendben van az épület.

A csoportunk nem túl nemzetközi, tizenketten vagyunk. Ebből ketten vagyunk magyarok, egy lengyel, a többi mind máltai, ráadásul ugyanabból az iskolából. A fiúk kisebbségben maradtak 2:10 arányban. A mai napon egy indiai hölgy volt a tanárunk. A neve Smriti, ami azt jelenti, hogy „akit nem lehet elfelejteni”. 

Nagyon jópofa bemutatkozós programot talált ki. Mindenki eldönthette, hogy melyik formát választja. Csak néhány ezek közül: mondanod kell 3 mondatot, amiből 2 igaz, 1 hamis. A többiek kitalálják, melyik a hamis. A másik lehetőség, egy metafórán keresztül mutatkozol be. Harmadik, hogy választasz egy tárgyat a teremben, amivel azonosítod magad, elmondod, miben vagy hasonló. El kell mondanom, hogy a csoport és közöttem „generációs szakadék” van, nemes egyszerűséggel azt is mondhatnám, hogy mindenkinél jóval öregebb vagyok. Az én három mondatom a következő volt: 1. Matematikát tanítok egy vidéki gimnáziumban. 2. Elmúltam 60 éves. 3. Gyönyörűen tudok énekelni. Nagyon büszke vagyok rá, hogy egytől-egyig mindenki a 2. mondatot tartotta hamisnak. Ha persze mindezt énekelve mondtam volna el, akkor azért rájöttek volna a helyes megoldásra… Miután elárultam, hogy februárban töltöttem be a nevezetes kort, megnyugtattak, hogy akkor én egy „friss 60-as vagyok”. Ezen jót mulattunk. Én pedig felvettem a napi bölcsességeim közé.

A bemutatkozás után csoportmunka következett arról, hogy mit jelent a kreatív gondolkodás, ill. hogy néz ki egy kreatív ember. Sok okosságot összeszedtünk, de most nem vagyok elég kreatív, hogy ezt részletezzem.

Az egyetemen van egy nagyon jó menza, viszonylag olcsón lehet ebédelni, bár ez még mindig drágább, mint otthon. Meglepően drága…

Ebéd után következett egy 2,5 órás városnézés angol nyelvű vezetéssel. Délutánra a nap is kisütött, rengeteg turista volt a városban. A Károly-hídon szinte hömpölygött a tömeg. Meg kell hagyni, Prága belvárosa gyönyörű. A hétvégén egyedül is visszajövök ide és belülről is megnézek néhány épületet, mivel erre most nem volt idő. Addigra talán az időjárás is kedvezőbb lesz.

A városnéző séta alatt feltűnt, de már tegnap is láttam, hogy itt az utakat és a járdát nem aszfalttal és betonnal burkolják, hanem ahol lehet, bazaltkővel, illetve annak az apróbb változatával, amit mi macskakőnek hívunk. Van világos és sötét verziója. Hihetetlen változatos mintázatot tudnak kitalálni. Na persze nem mondanám, hogy kifejezetten bokakímélő lenne. No meg tegnap a bőröndöm kerekekét is 5 percenként ellenőriztem, megvan-e még. Ettől eltekintve tetszik…

  

Folyt. köv.

Prague - Volter Etelka
Day 1 - Getting to know each other / "I'm a fresh 60"

Before I tell you about my day today, two more things about yesterday..

I wrote that I didn't prepare too much for the trip, I forgot to change money. No problem, there's change in the Nyugati Railway Station. I had no idea how the forint is now compared to the Czech koruna, so I thought I'd buy 100 korunas. After the cashier told me that I would pay something like 1700 forints, thinking that this would cover the cost only of a bus ticket and a single toilet use, I changed 500 crowns instead. Now I know that even a dinner can be covered.

Well, I forgot about insurance... I thought, no problem, here's the main post office on the boulevard. But I didn't realize it was Sunday.So I have taken out insurance online

Turning to today, that is indeed the university building I can see from my window. The surprise however is, that there is no rebuilding. The nylon wrapping and what appears to be a scaffold are an integral part of the building. I think I'll continue to send my students to the Budapest University of Technology, not here... Otherwise, the building is fine inside.

Our group is not very international, there are twelve of us. Two of us are Hungarian, one is Polish and the rest are all Maltese, all from the same school. The boys were outnumbered 2:10 The group consists of 2 boys and 10 women. Our teacher today was an Indian lady. Her name is Smriti, which means "one who cannot be forgotten". She has come up with a very fun introduction programme. Everyone could decide which form they wanted to take. Just some of them: you have to say 3 sentences, 2 true, 1 false. The others guess which is false. The other option is to introduce yourself through a metaphor. Third, you pick an object in the room that you identify with, tell what you are like. I have to say that there is a "generation gap" between the group and me, I could say with noble simplicity that I am much older than everyone else. My three sentences were 1. I teach mathematics in a rural high school 2. I am over 60 years old. 3. I can sing beautifully. I am very proud of the fact that everyone thought sentence 2 was false. Of course, if I had sung it all, they would have guessed the correct answer... After I told them that I had reached the notable age in February, they reassured me that I was a "fresh 60". We had a good laugh about that. And I added it to my daily wisdom.

After the introductions, a group discussion followed on what creative thinking is and what a creative person looks like. A lot of clever stuff was gathered, but I'm not creative enough to go into it now.

There is a very good canteen on campus, you can have lunch relatively cheaply, although it is still more expensive than at home. Surprisingly expensive...

Lunch was followed by a 2.5 hour guided tour of the city in English. The sun was out in the afternoon and there were plenty of tourists in town. The Charles Bridge was almost overflowing with people. I must say, downtown Prague is beautiful. I'll come back here on my own this weekend and see the inside of some of the buildings, as we didn't have time to do that. Maybe the weather will be better by then.

During the sightseeing walk I noticed, but I had already seen yesterday too, that the roads and pavements here are not paved with asphalt and concrete, but with basalt stone where it is possible, or a smaller version of what we call cobblestone. There are light and dark versions. They can do an incredible variety of patterns. Of course, I wouldn't say it's particularly ankle-friendly. And yesterday I checked the wheels of my suitcase every 5 minutes to see if they were still there. Apart from that, I like it...

To be continued…