Kedves Olvasók!
A mai napot az iskolában kezdtük, de előtte az a nagy megoldandó feladat várt rám, hogy megtaláljam az iskolát. Először úgy gondoltam, hogy ez nem jelenthet gondot: laptop kinyit, google beizzít, aztán már csak a lábamnak kell bírnia. 18 percet irányozott elő az alkalmazás, ennyi idő alatt oda kell érnem. Biztos ami biztos - mivel nem akartam véletlenül sem elkésni -, bő 40 perccel korábban elindultam. A technika sem mindenható, főleg ha engem kell irányítani. Ilyen zeg-zugos, össze-vissza kanyarodó fővárosi utcákat még nem láttam. Végül telefon, térkép és egy helyes ír fiatalember segítségével meglett a suli. Szűk másfél órás eligazítás után, besoroltak egy csoportba, ahol rajtam kívül 10 fiatal tanulja szorgalmasan az angolt. Van aki már egy éve, vannak akik 8 hónapja már itt vannak. Egy gyors bemutatkozás után el is kezdtük nyelvtanozni. A csoportomban vannak Törökországból, Németországból, Kínából, Olaszországból, Koreából érkezett fiatalok. A tanárnőnk Dél-Afrikából jött, hogy minket angolra tanítson.
A délutánunk szabad volt, így a nyakunkba vettük a várost. Az első úti cél a Phoenix-parkra esett, ami nem kevesebb mint 707 hektárnyi terület Dublin mellett. Gyönyörűen rendben tartott, zöld paradicsom. A bejárathoz közel egy monumentális emlékművel, ami nem mellesleg a 62 méteres magasságával Európa legnagyobb obeliszkje.
A városközpontba visszafelé haladva, Dublint kettévágó Liffey folyó partján haladtunk, és a merőben más stílusú folyót átívelő hidakból szeretnék mutatni egy kis ízelítőt:
Írországról szóló ismertetők mindenhol megemlítik a dublini kocsmákat. Egyedi stílusukkal inkább családi-baráti közösségi terek, ahol vacsoráznak is rendszeresen. Más a funkciója mint nálunk a kocsmáknak. Egy-két kép az itteniekről:
Dear Readers!
Today we started at school, but before that I had the big task to solve: to find the school. At first I thought it shouldn't be a problem: laptop opens, google fires up, and then all I have to do is my legs. The app planned 18 minutes, that's how long it takes me to get there. Sure enough, because I didn't want to be late, I left more than 40 minutes early. Technology is not omnipotent either, especially when it comes to controlling me. I have never seen such noisy, twisting streets of the capital. Eventually, with the help of a phone, a map, and a good young Irish man, we got to school. After a short one-and-a-half-hour briefing, I was assigned to a group where 10 young people besides me were diligently learning English. Some have been here for a year, others for 8 months. After a quick introduction, we started grammar. My group includes young people from Turkey, Germany, China, Italy, Korea. Our teacher came from South Africa to teach us English.
Our afternoon was free, so we took the city by the neck. The first destination was Phoenix Park, an area of no less than 707 hectares just outside Dublin. Beautifully kept tidy, green tomatoes. Near the entrance is a monumental monument, which, with its height of 62 meters, is the largest obelisk in Europe.
On our way back to the city centre, we drove along the banks of the River Liffey, which bisects Dublin, and I would like to give you a taste of the bridges spanning a river in a completely different style.
Reviews of Ireland mention pubs in Dublin everywhere. With their unique style, they are more like family-friendly community spaces, where they also dine regularly. It has a different function than our pubs.
.jpg)
.jpg)
Istenem a Phoenix park!! Elkapott a nosztaliga! Láttatok őzeket? Bicót béreltetek, amivel elég szépet lehet esni? :D :D
VálaszTörlésAzért azt a produkciót nem tudhatja mindenki :)
TörlésNem béreltünk :) , de ide az is kevés lett volna, olyan hatalmas a park.
Törlés