Cklg akkreditáció első etap

  Második ráadás – Volter Etelka – Málta Máltai barátaim javaslatára vasárnap mentem Marsaxlokkba (ejtsd Marzaslokk). Ez egy igazi máltai halászfalu, a neve is erre utal. Az öbölben talán egész Máltán itt lehet látni a legtöbb hagyományos színesre festett kis máltai halászhajókat, csónakokat. Már csak ennek a látványáért is érdemes idejönni. A kék szín az uralkodó, magasorrú kis hajók, az elejét Ozirisz szeme díszíti, ez óvja meg a halászokat a veszélytől kint a nyílt tengeren. Luzzunak nevezik ezeket a csónakokat. Azt régen is tudtam, hogy itt van a sziget legnagyobb halpiaca, meg azt is, hogy korán kell odamenni. Gozóról ez nehezen volt megoldható, őszintén szólva sosem volt kedvem a hajnali komppal útrakelni. Viszont itt már majdnem a sziget közepén vagyok, hát eldöntöttem, hogy nekivágok. Sikerült is 8 óra előtt odaérni. Láttam én már halat áruló embert Gozó utcáin is, de ekkora tömegben el sem tudtam képzelni. Azzal meg végképp nem számoltam, hogy ennek azért „illatvon...

  Első ráadás – Volter Etelka – Málta A szállásomról még nem beszéltem. A tanfolyamot szervező iskola és ez az apartmanház egy Maltaqua nevű céghez tartozik valamilyen módon. Ez egy három szintes, szokványos máltai épület. Az én apartmanom egy személy részére bőségesen megfelel, van egy minden szükséges dologgal felszerelt konyharész, ezzel egy térben egy hatalmas asztal, kanapé, TV, légkondi, egy méretes fürdőszoba és hálószoba. Van egy kis belső udvar, ami inkább csak abból a szempontból fontos, hogy az ide nyíló ablakok is adnak némi világosságot. Ezt berendezték úgy, hogy ki lehet ülni, így a reggeli többnyire ott szoktam elfogyasztani. Az asztalon volt egy brossúra a szükséges tudnivalókkal, de leginkább a cég reklámja. Már az épületbe való bejutás sem volt egyszerű. E-mailben kaptam egy kódot, s leírták, hogy jutok hozzá a bejárati kulcshoz. Hát ez szerintem egy IQ-játék volt. Egy lakat alakú doboz van hozzáerősítve a bejárati ajtóhoz, amin olyan számzár van, mint a mi ker...

Kedves Olvasók! Következzen Baranyi Dóra Judit és Kiss Veronika (11.C) beszámolója a pénteki napról: Reggel 8:30-ra mentünk be az iskolába, ahol megvártuk még mindenki megérkezik, majd a spanyolokkal együtt felszálltunk a buszra, ami elvitt minket egy természetvédelmi területre, aminek a neve:  Laguna de Zóñar. Egy nagyon szép tavat néztünk meg az iskolával. Szerencsére nagyon jó időnk volt, ezért gyönyörű volt a kilátás. Volt két idegenvezetőnk, akik nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, illetve rengeteg érdekességet mondtak a tóról és a tavat körülvevő állatvilágról. Az idegenvezetőink nagyon sok érdekességet mondtak az itt élő állatvilágról. Megtudtuk azt is, hogy régebben a tóba pontyokat telepítettek, de sajnos nem tett jót az ökoszisztémának, ezért meg kellett   ölni a pontyokat. A tónál nagyon sok kacsa él, például vadkacsák, ami spanyolul: Ánade azulón. A délutánt a saját spanyol párunkkal töltöttük. Erről külön-külön írunk, hogy kinek hogy telt a délutánja. ...

Kedves Olvasók! Az alábbiakban Marofka Ferenc (11. d) beszámolóját olvashatjátok a csütörtöki napunkról: Reggel 7:30-kor volt az ébresztő, a reggelire én baconos tojást kaptam egy főt krumplival. Az iskolában egy gyülekező után busszal mentünk Cordoba-ba. Az út nem volt hosszú, kevesebb, mint fél óra alatt odaértünk. Először egy régi hidat néztünk meg, ami a helyi folyón vezetett keresztül. Utána elsétáltunk a mecsethez, ami még a 8. században épült. Az előkertjében több narancsfát találhattunk. Belépve a mecsetbe, egy hatalmas csarnok tárult a szemünk elé, melyet már a muszlim hódoltság alatt is használtak. A mecsetbe bele volt építve egy katolikus katedrális is, illetve sok ezüstből és aranyból készült értéktárgyat is láthattunk.  A mecset után a városközpontot látogattuk meg, ahol egy óra szabadidőnk volt. Lehetőséget kaptunk megnézni több helyi boltot, illetve bejárni Córdoba utcáit. A buszhoz visszavezető úton végigsétáltunk a zsidó negyeden, melynek különlegessége, hogy minde...

  Ötödik nap – Volter Etelka – Málta Miután az iskola felajánlotta azt a jó cserét, hogy ha két nap tovább maradunk, akkor pénteken korábban végzünk, így a pénteki nap jól alakult. Előszöris a „korábban végzünk” máltai verziója, hogy be sem kellett mennünk, mert már előző nap ideadták a papírunkat. Még mindig tudnak meglepetéssel szolgálni. Kihasználva a lehetőséget, nem ébresztőre keltem, hanem a természet rendje szerint. Így aztán jóval 10 óra után dobott ki az ágy. Nem minden csoport volt ilyen szerencsés, a többieknek volt órájuk, sőt az egyik csoport teljes „munkaidőben” tolta végig a napot. A német kolleganő, akivel korábban összebarátkoztam, természetesen ebben a csoportban volt. Megbeszéltük, hogy együtt ebédelünk. Ő javasolt egy tengerparti büfét. Én lementem a partra sétálni, ott vártam meg, amíg végez a csoportja. Végül hármasban megebédeltünk, aztán még egy kicsit beszélgettünk főleg Németországról. Ő az egykori NDK-ban él Rostock mellett egy kis faluban, és bizony...